A Munkavédelmi törvény szerint a munkavédelmi képviselő választására az Mt. 238. §-át kell alkalmazni azzal, ez a törvény szabályozza azt is, hogy ki választható.

A Munkavédelmi törvény kiköti, hogy a Munka törvénykönyvében foglaltakon túl nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.

Összefoglalva munkavédelmi képviselőnek választható az a
  • munkáltatóval legalább hat hónapja munkaviszonyban álló (az újonnan alakult munkáltatót kivéve),
  • ÉS az adott telephelyen dolgozó,
  • cselekvőképes munkavállaló, akinél a kizáró okok nem állnak fenn.
Összefoglalva munkavédelmi képviselőnek NEM választható aki:
  • munkáltatói jogot gyakorol (alkalmazásában munkáltatói jognak minősül a munkaviszony létesítése, módosítása és megszüntetése),
  • a vezető hozzátartozója,
  • a választási bizottság tagja,
  • a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el,
  • alkalmazásában nem munkavállaló a büntetés-végrehajtási jogviszonyban munkát végző személy, tehát nem is választható.
     
A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással öt évre választják.

Megbízatása megszűnik:
  • az 5 éves ciklus végét követően,
  • ha munkaviszonya megszűnik a munkáltatóval,
  • visszahívás esetén (a Munka törvénykönyve szabályozza).

A munkavédelmi képviselő megbízatása tehát 5 évre szól, ennek letelte után újraválasztható.

A Munkavédelmi törvény szerint a munkavállalónak, a munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) és a munkáltatónak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében együtt kell működniük, jogaikat és kötelezettségeiket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolniuk, illetve teljesíteniük, így különösen a szükséges információt (tájékoztatást) még az intézkedés bevezetését érintő döntés előtt egymás részére megadniuk.

A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesüléséről, így különösen  
  • a munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biztonságos állapotáról;
  • az egészség megóvására, illetőleg a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról;
  • a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre történő felkészítéséről és felkészültségéről.

A munkavédelmi képviselő a jogának gyakorlása keretében
  • működési területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat az ott dolgozó munkavállalóktól;
  • részt vehet a munkáltató azon döntései előkészítésében, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára, ideértve a szakemberek előírt foglalkoztatására, a munkavédelmi oktatás megtervezésére és megszervezésére, az új munkahelyek létesítésére vonatkozó döntéseket is;
  • tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden kérdésben, amely érinti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést;
  • véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti a munkáltatónál a szükséges intézkedés megtételét;
  • az adatvédelmi előírások betartásával részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, közreműködhet a foglalkozási megbetegedés és a fokozott expozíciós eset körülményeinek feltárásában;
  • indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatósághoz fordulhat;
  • a hatósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személlyel közölheti észrevételeit.

A munkavédelmi képviselő (bizottság) jogosult az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő kérdésekben a munkáltatóval történő előzetes megállapodás alapján szakértőt igénybe venni, továbbá ilyen kérdésekben megbeszélést folytatni a munkavédelmi hatósággal. Amennyiben a munkáltató munkavédelmi szabályzatban határozza meg a követelmények megvalósításának módját, úgy e szabályzat kiadásához a munkavédelmi képviselő (bizottság) egyetértése szükséges.

A munkavédelmi képviselő (bizottság) munkahelyi munkavédelmi program elkészítésére tehet javaslatot a munkáltató részére. Amennyiben a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott munkáltató ezzel nem ért egyet, a munkavédelmi képviselő (bizottság) az Mt.-ben szabályozott kollektív munkaügyi vitát kezdeményezhet.
A Munkavédelmi törvény szerint a munkavédelmi képviselő (bizottság) jogai gyakorlásában nem akadályozható és jogai gyakorlása miatt hátrány nem érheti.
 
Valamennyi munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére az Mt. 273. § (1), (2) és (6) bekezdése szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a bizottságot, annak hiányában a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság tagjait kell érteni.
 
A Munka törvénykönyve szerinti védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg, feltéve, ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte.

A munkavédelmi képviselő (bizottság) a működése során tudomására jutott adatok, tények nyilvánosságra hozatala tekintetében az üzemi tanács tagjára (üzemi megbízottra)
megállapított munkajogi szabályoknak megfelelően köteles eljárni.
 
A Munkavédelmi törvény szerint a munkavállalónak, a munkavédelmi képviselőnek (bizottságnak) és a munkáltatónak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében együtt kell működniük, jogaikat és kötelezettségeiket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolniuk, illetve teljesíteniük, így különösen a szükséges információt (tájékoztatást) még az intézkedés bevezetését érintő döntés előtt egymás részére megadniuk.

A munkavédelmi képviselő választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége. A megválasztott munkavédelmi képviselők személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell.
 
A bizottság tárgyalásán - a bizottság kezdeményezésére - a munkáltató vagy hatáskörrel rendelkező megbízottja köteles részt venni.
 
A munkáltatónak biztosítania kell a feltételeket annak érdekében, hogy a munkavédelmi képviselő a jogait gyakorolhassa, így különösen
  • a feladatai elvégzéséhez szükséges, távolléti díjjal fizetett munkaidő-kedvezményt, amely a munkavédelmi képviselő, a testület tagja esetében a havi munkaideje legalább tíz százaléka;
  • a szükséges eszközöket, így különösen a működési, technikai, anyagi feltételeket, továbbá a vonatkozó szakmai előírásokat;
  • a képviselő megválasztását követő egy éven belül legalább 16 órás képzésben, ezt követően, valamint újraválasztása esetén évente legalább 8 órás továbbképzésben való részvétel lehetőségét.
  • melynek költségei a munkáltatót terhelik, továbbá a képzés csak rendes munkaidőben és szakmai képzés keretében történhet.
     
A munkavédelmi képviselő (bizottság) jogai gyakorlásában nem akadályozható és jogai gyakorlása miatt hátrány nem érheti.

A munkáltató kezdeményezi a paritásos munkavédelmi testület létrehozását, biztosítja a szavazás lebonyolításának feltételeit, biztosítja továbbá a testület működésének feltételeit. Köteles a testületbe döntésre jogosult vezető állású munkavállalót (Mt. 208. §), továbbá munkáltatói munkavédelmi feladatokat részben vagy egészben ellátó személyt (intézkedésre jogosult munkairányítót, illetve a munkáltatóval szervezett munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévő munkavédelmi szakembert) kijelölni.